Lehet-e mesélni a bántalmazásról?

Folytatódik Szatmár megyében „Az élet erőszakos oldala”- elnevezésű oktatóprogram, melynek központi témája a családi- , iskolai- és párkapcsolati téren történő bántalmazás. Az előadások a 14-18 év közötti fiataloknak szólnak, melyeknek célja nemcsak a tájékoztatás, hanem maga a prevenció is, hiszen sok esetben a bántalmazottak a megfelelő információk hiányában csak későn döbbennek rá a helyzetük súlyosságára.

Maga a program az RMDSZ Nőszervezet Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalmának (NEEEM) a kezdeményezésére indult a csíkszeredai Áradat Egyesület programsorozataként, melyhez több megye is csatlakozott országszinten, köztük a mi megyénk is. Hétfőn (2018. június 11-én) Nagykárolyban a „Simion Bărnuțiu” Szaklíceum tanulóinak tart ebben a témában előadást Bálint Katalin iskolapszichológus, meseterapeuta.
 

Az előadás interaktív jellegét egyrészt az biztosítja, hogy a diákoknak lehetőségük nyílik elmondani a véleményeiket, észrevételeiket a témával kapcsolatosan, pontosan ezért sok mély és vitatható kulcsfogalom kerül megbeszélésre. Többek között az, hogy áldozat-e a bántalmazott, vagy esetleg a bántalmazó az, aki egyszer bekerült ebbe a szerepbe?! Az emberi kapcsolatokban milyen mértékben fogadható el az agresszió, és hol van a határ a bántalmazás és az erőszak között?! Ugyanakkor, ha a családon belül megjelenik az erőszak , akkor az a magánügy vagy esetleg közügy kategóriájába tartozik?!
 

Azért, hogy a párkapcsolati bántalmazás témája is hangsúlyt kapjon, a pszichológus, aki meseteraputaként is dolgozik, kicsit másképp közelíti meg ezt a témát. Mégpedig egy meséből hoz rövid részletet a tanulóknak, mert hiszi és vallja, hogy nincs olyan életterület, amelyre ne lenne illeszthető egy mese. Így a „ Kék Szakáll” meséjéből idéz, amely a Grimm-gyűjtemény egyik ismert története. Ebben egy naiv lány az érzései és megannyi indok hatása alatt, képes kevésbé „kéknek”- látni a herceg szakállát. Igen, ez nemcsak mese, a valóságban is képesek az emberek rengeteg kompromisszumot kötni egy kapcsolatért,még akkor is ha a jelek láthatóan ott vannak.
 

Az előadás záró részében a diákoknak konkrét helyzetekre kell megoldásokat találniuk, amit azért is tart fontosnak a pszichológus, mert elmondása szerint a bántalmazottak igen gyakran a tehetetlenség érzésének a csapdájába kerülnek, szégyenlik és titkolni akarják mindazt, aminek az áldozataivá váltak. Megoldás pedig kellene legyen, így a tájékozatatóból nem maradhat ki az az információ, hogy hogyan és hol is lehet segítséget kérni ilyen helyzetekben.
 

Fontosak ezek a tevékenységek, hiszen a tudás, a tudatosítás kulcsa a megelőzésnek, az információk pedig hasonlóak a „varázsmagvakhoz”- ha egyszer elmondtuk a diákoknak, hogy NEEM-kell áldozattá válniuk, szenvedniük, mert van esély és segítő kéz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez a munka nem volt hiábavaló.